A munkáimról / About my works
https://retorki.hu/folyoirat/rendszervalto-szemle
2022.12.01. ,,Kedves Tanár Úr! ELTE-s tanszéki kollégámmal nagyon megtisztelő lenne, ha tudna küldeni egy kötetet szignózva. Bizonyára találunk rá lehetőséget és forrást, hogy többet is rendeljünk majd. Tisztelettel és üdvözlettel: Jakab Péter (ELTE BTK)."
2018.12.07. Fekete Bálint beszámolója a Magyar Történelm Társulat Történelemtanári Tagozata 2018.12.1-jei konferenciáján elhangzottakról: ,,Elsőként Vajda Barnabás, a Selye János Egyetem docense beszélt a felvidéki helyzetről. Az előadó kezdésként számba vette, milyen nehézségekkel néznek szembe a szlovákiai kollégák: hiányoznak a magyar tartalmak, a földrajzi- és személynevek használata kifogásolható, az iskolapolitika mostohán kezeli a magyar történelmet, nincs állami tanterv a magyar iskolák számára, és további problémák is vannak. Mint mondta, a körülbelül félmilliós magyarság nagyjából kétszázötven általános iskolával rendelkezik, ahol huszonkilencezer tanuló és háromezer tanár dolgozik, ehhez jön húsz gimnázium háromezer tanulója, valamint hozzávetőlegesen száz további iskola, ahol van történelemtanítás. Mindez jelzi, hogy jelentős csoportról van szó, amelyet „a szlovák oktatáspolitika mégis ignorál”. Vajda szerint az autonómia megoldás lehetne, de jelenleg nincs semmiféle különbségtétel, ráadásul a rendszer kevésbé diverzifikált: elhanyagolható az egyházi és alapítványi intézmények száma. A vázolt rendszer szerint 5–9. osztályban heti egy-két óra jut történelemre, míg a középiskola 1–3. osztályban kötelező, a végzős évben pedig választható tárgy. Kimeneti vizsgatárgyként szintén opcionális, és csak szóbelit tartanak. Az előadás legérdekesebb része a nyugat–kelet tengely vizsgálata volt. Kiderült, hogy ez megnehezíti a diákok találkozását, amit a néprajzi/nyelvi különbségek is nehezítenek. Míg nyugaton tömbben él a magyarság, Lévától keletre inkább a szórványlét jellemző. Ez azt is jelenti, hogy más problémákkal néznek szembe. Mint az előadó fogalmazott: „minden gyerekért becsülettel zajlik a küzdelem”. Míg a pedagógusok a nyugati országrészben a tankönyvellátással és a modernizációval foglalkoznak, keleten a tanulói létszám az elsődleges probléma. Vajda kifejtette, hogy sajátos „előremenekülés” tapasztalható. A helytörténet intenzíven felértékelődött a keleti iskolákban, mivel ez erősíti az identitást és a modern történelemdidaktikai célokkal is összeegyeztethető: a tanulói érdeklődésre, az aktivitásra épít, és képességeket is fejleszt. Helyben tehát a helytörténeti szemlélet tarthatja meg a magyar nyelvű oktatást.” (Forrás: https://ujkor.hu/content/modernizalodo-tortenelemtanitas-tanari-tagozat?fbclid=IwAR1IefUoE-iBh9jkIJtSDdyOK4l3wIAdau9WH2-YmlbP2N6tsb2uhI5evVg)
2018.12.12. Egy volt hallgatónk, Méhes Gergely képes kommentje a facebookon:
2018.11.11. Prof. F. Dárdai Ágnes a Bevezetés a történelemdidaktikába... 2. kiadásáról: ,,Kedves Barnabás! Köszönöm! Én is szeretettel gratulálok a történelemdidaktika könyved újabb kiadásához."
Dr. Miklós Péter (2017) recenziója ,,Hidegháború és európai integráció" c. könyvemről: Megosztott világ és egységesülő Európa. Belvedere Meridionale 29. évf. 2. sz. 170–171. pp. Link: 2017.11.07_11_Miklós_2017_02.pdf (119,5 kB)
Obsiahla recenzia kolegu Petra Jašeka z ÚPN o mojej knihe Rádio Slobodná Európa... (Monographiae Comaromienses 11. Univerzita J. Selyeho – Selye János Egyetem, 2013, 178 str. ISBN 978-80-8122-084-5) Viď. Jašek, Peter: Rádio Slobodná Európa a jeho činnosť vo východnej Európe. In: Pamäť národa, 3/2016, ročník XII, 108-111. ISSN 1336-6297. Text recenzie bude čoskoro tu:
2017.02.28. Germuska Pál a ,,Hidegháború és európai integráció" c. könyvemről: ,,A hidegháborús könyvhöz gratulálok, nagyon hasznos összefoglaló!"
A ,,Hidegháború és európai integráció" c. könyvemről recenziót írt 2016 végén
Kovács Eleonóra az Új Nautilusban: https://ujnautilus.info/osszecsapas-es-egyesites
Kölcsönös büszkeség az Alma Materem, a Komenský Egyetem Bölcsésztudományi
Karának ,,büszkeségfala":
Kis reklám a Gaucsík Istvánnal közösen írt-szerkesztett könyvünknek a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2016/4. hátlapján:
Tóth Ida: Tükörfordítás - Magyarságkép c. cikkében hivatkozik az egyik munkámra. Magyar Idők, 2016. november 27. https://magyaridok.hu/lugas/tukorforditas-1189972/
Béla Filep (University of Bern / Harvard) hivatkozik az egyik munkámra (Miért elfogadhatatlanok számunkra a szlovákból fordított történelemtankönyvek?) itt: Filep, Béla: The Politics of Good Neighbourhood. State, civil society and the enhancement of cultural capital in East Central Europe. Ashgate, in Farnham (UK), 2015, p. 134. https://books.google.sk/books?id=yf4wDQAAQBAJ&pg=PT311&lpg=PT311&dq=vajda+barnab%C3%A1s&source=bl&ots=yfgS_RQBIv&sig=7gr0h-45RbsLZU8jDNt88SoW2zI&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwip-c_2ifjPAhXrKMAKHTF0B0U4KBDoAQg1MAY#v=onepage&q=vajda%20barnab%C3%A1s&f=false
2016.01.09. Baka L. Patrik írása a Hideghború... könyvemről az Új Szóban:
Egy külpolitikával kapcsolatos nyilatkozatom a felvidek.ma honlapon 2015. június:
https://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/54640-letezik-e-nemzetek-folotti-erdek-veszpremi-interju-garaczi-imrevel-es-vajda-barnabassal
Bumm.sk 2015. április 11.: Jelenleg a magyar gimnáziumokban hivatalosan olyan, a szlovák eredetiből tükörfordítással gyártott tankönyvekből kellene tanítani a magyar diákokat, melyek „a történelmi eseményeket, benne a magyar történelmet is szláv, illetve szlovák szempontból tárgyalják.” Az aktuális gimnáziumi tankönyvekről néhány éve megjelent Vajda Barnabás – Deák Irén – Elek József szerzőhármas által jegyzett bírálat hangsúlyozza: „a szlovákiai magyar közösség szakértői szerint a lefordított tankönyvek azért is elfogadhatatlanok, mert a magyar tanulók ezekből nem ismerhetik meg őseik múltját. Ezek a könyvek azt sugallják, hogy az események csak a mai Szlovákia területén, csak a szlovák személyiségek körül forogtak, s bár magyarul tanulhatjuk történelmünket, a nemzeti történelem nagy részét hivatalosan is kihúzták a tananyagból. A könyvek kizárólag szlovák szempontból vizsgálják az egyes témákat, sok esetben manipulált módon, így ezeket a könyveket még a szlovák tanulóknak sem javasoljuk, nemhogy a magyaroknak.” https://www.bumm.sk/belfold/2015/04/11/egy-allam-egy-nemzet-egy-tortenelem [2015.04.11.]
Gyarmati György (az MTA doktora, egyetemi tanár, PTE) véleménye az Egy szabad hang Kelet-Európában című monográfiámról: Velemeny_Gyarmati_Gy.rtf (104,9 kB)
Egy nyilatkozatom a történelemi játékok didaktikai használhatóságával kapcsolatban 2015. januárból:
https://korkep.sk/cikkek/egyebek/2015/01/27/a-magyar-tronok-harca-kard-es-korona-tortenelmi-strategiai-tarsasjatek
Csicsay Alajos interjúja, Katedra, 2013. szeptember: https://katedra.sk/2013/09/02/csicsay-alajos-interju-vajda-barnabassal
Recenzia Slávky Otčenášovej v časopise Človek a spoločnosť, č. 2012/4: https://www.saske.sk/cas/zoznam-rocnikov/2012/4/6014/
Alfred Reisch e-mailje 2013. január 9.: ,,Gratulálok a nagyon komoly, részletes munkához!" A. Reisch a RFE magyar osztály elemzö munkatársa volt, majd 1982-1990 között ö vezette a magyar kutató-elemzö osztályt. A Kelet-Európába irányuló titkos könyvcsempeszeti akciókról szóló könyve megjelenés alatt áll.
Révész Béla e-mailje 2012. december 23.: ,,Tisztelt Vajda Barnabás! Most jutottam hozzá fontos könyvéhez, gratulálok a munkához. Örömmel láttam, hogy néhány forrás erejéig utalt korábbi tanulmányaimra is. [...] További jó munkát, üdvözlettel: Révész Béla egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék."
Tamáska Máté recenziója a Komárom-könyvünkről, Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2012/2, 141-142. : Komarom_recenzio_Tamaska_M.PDF (81,8 kB)
Rajkovics Péter interjúja, Csallóköz 2012. november 20. 47. szám 5. old:
Vajda_Interjú_Csallóköz_2012.11.20..pdf (116,4 kB)
Recenzió, amely a Szabad Európa Rádió könyvemről jelent meg az Érsekújvár és Vidéke c. honlapon 2012. 9. 18-án:
A Selye Egyetem fiatal történésze a Szabad Európa Rádió történetét tárja az olvasó elé egy hosszan tartó és komoly munka eredményeként. A Szabad Európa Rádió (SZER) akkor is kulcsfontosságú szerepet töltött volna be a vasfüggöny mögött rekedt emberek életében, ha csupán anyanyelven elérhető szabad hírforrás lett volna (ez az amiről Vajda Barnabás ír). Mi akik a viszonylag szabad magyar média hatósugarában nőttünk fel, nem tudatosítjuk magunkban, milyen komoly kultúra formáló médiumként volt jelen a SZER kevésbé szabad országokban - pl. a szovjet állampolgárok a SZER-hullámain ismerkedtek saját történelmükkel, irodalmukkal, filozófiájukkal, ... de pl. a nyugati könnyűzenével is. Egy másik szempont, amelyet Vajda Barnabás kevéssé reflektál - a munkatársak köre, és a nemzeti szerkesztőségek egymással fennálló - és korántsem felhőtlen - kapcsolata. Bizonyosan nagyon érdekes lett volna megfejteni pl. a Münchenben tevékenykedő szlovák emigránsok körében dívó magyarellenes attitűdöt (pl. a vészkorszakot Magyarországon túlélő magyar anyanyelvű szlovák nacionalista Agneša Kalinová példáján). A szerző adós maradt olyan markáns felvidéki munkatársak portréival is mint Ölvedi János vagy Skultéty Csaba. A kötet legnagyobb hiányossága azonban az, hogy a SZER kérdéskörét Csehszlovákia (és részben Magyarország) - centrikusan vizsgálja. Holott a fő hangsúly a Szovjetúnió területére irányuló Radio Liberty (Radio Svaboda) műsorain volt. Nem véletlen, hogy az orosz szerkesztőség világklasszisokat alkalmazott és szabályos rádió-egyetemként funkcionált - elég csak a zseniális íróra Sergej Dovlatovra gondolni, vagy Sosztakovics munkatársára Solomon Volkovra... Ezekkel a hiányosságokkal együtt is Vajda Barnabás könyve egy igen hasznos mű. A számunkra legérdekesebb fejezet - az 1968-as csehszlovákiai magyar szárnypróbálgatásról szóló - még 2009-ben jelent meg a Fórum intézet szemléjében és letölthetö a világhálóról